Ha felépül végül a házunk… 

Ha felépül végül a házunk, mindenkit vendégül látunk – üzeni egy régi sláger szövege. A fészekrakás, azaz a lakáskérdés Magyarországon mindig problémás volt. Egy házépítés még annál is nagyobb projekt, értve ez alatt az anyagiakat, az építési időt és a ráfordított energiát. 

Míg a Kádár-rendszer legszebb éveiben gombamód szaporodtak a lakótelepek, vidéken némi kölcsön mellett épültek azok a házak, amelyeket ma Kádár-kockának csúfolnak. Ezek a 120-160 négyzetméter közötti épületek sokat mesélhetnének arról, hogy gazdájuknak mekkora erőfeszítést jelentett egykor a megépítésük. Sok esetben az egész család építkezett egy szaki útmutatása alapján. Ez volt a kaláka építkezés hőskora. 

Manapság így már nem lehet építkezni a szigorú megkötések miatt, és a házépítés nehézségei egyáltalán nem csökkentek, sőt. Az építőanyagok árának drágulása és a szakemberek hiánya igazi kihívássá teszi az építkezést. Lássuk, hogy épülhet meg a házunk!      

Nem mindegy, hol áll majd az otthonunk 

A telek kiválasztásával kezdődik a nagy otthonteremtő projekt. Azok, aki örökölnek valahol egy közművesített telket, rendszerint ott is fognak építkezni. Jobb helyzetben lehetnek azok, akik ilyen telek helyett tőkével rendelkeznek, mert megválaszthatják a lakóhelyüket. Ugyanakkor ez nagyobb felelősséget és odafigyelést követel.

Nem mindegy ugyanis, hogy hol fogunk akár évtizedekig lakni. Még egy közművesített telek esetében is számtalan egyéb szempontot kell figyelembe venni. Valószínűleg lesznek szomszédaink, és egy életet keseríthet meg, ha azokkal a szomszédokkal rossz lesz a viszonyunk. Fontos a település infrastruktúrája, amelynek az igényeinkhez kell passzolni. Amennyiben a legelemibb szolgáltatásokért is kilométereket kell utaznunk, jobb lemondani az adott telekről, még ha olcsó is – mert éppen ezért olcsó. Ott van még az a szempont is, hogy a helyi önkormányzat milyen szabályozást alakított ki az épületekre nézve, de az sem mindegy, hogy mit tervez éppen a házunk közelében. Aligha leszünk boldogok, ha pár száz méterre egy hatalmas gyárat húznak fel a régi szántó területén. Nem mindegy tehát, hogy hol lesz majd a házunk, amelyben hosszú ideig szeretnénk lakni. 

Az adminisztráció nehézségei    

Mielőtt egy kapavágást tennénk a telken, be kell szerezni az összes engedélyt. A földhivatalban be kell jegyeztetni a tulajdonjogot, és csak ezután jöhet a megfelelő tervező és kivitelező kiválasztása. A módosabbak rendszerint olyan irodát bíznak meg, amelyik a tervezéstől a kivitelezésig minden fázist képes ellátni. Az adott tervezőnek ismernie kell a településre vonatkozó előírásokat, hogy az engedélyeztetési folyamat a lehető leggördülékenyebb legyen. A terveknél nagyon figyelmesnek kell lennünk, minden igényt össze kell gyűjteni, mert ennek alapján fog a házunk megépülni. 

Az engedélyeztetési eljárás, az illeték, a tervdokumentáció benyújtása mind-mind sok utánajárással, idegeskedéssel és pénzkiadással jár. Az építési engedély mellé még egy megvalósítási tervet is be kell nyújtani, és a közművek felé is jeleznünk kell, hogy rá akarunk kapcsolódni a szolgáltatásukra.  Ezért jobb, ha van egy iroda, amelyik rutinosan elvégzi ezeket a dolgokat, s nekünk csak az aláírással kell törődnünk.   

Tereprendezés, alapozás

Legyen bármilyen szép is a telkünk, az első tényleges munkálat a tereprendezés lesz, amelyben előkészítik az építési területet, kimérik az alapokat. Minden épületnek alapot kell ásni, bár az egyszintes házak esetében elegendő egy sík alapozás, ami gyorsabban elkészül. Emeletes háznál már érdemes mély alapozással kezdeni. 

Ezután kiássák a munkaárkot, majd következik a betonozás és az alap leszigetelése. Nagyon profi és alapos munkára van szükség, mert később már nem lehet kijavítani az alap hibáit. A betont rendszeres locsolással kell védeni a kiszáradástól, míg a szigetelésnél a lehető legmodernebb anyagokat és technológiát érdemes alkalmazni akkor is, ha megemelkedik tőle a költségvetés. 

Látványos változás, a falak felhúzása    

A hagyományos házépítés következő fázisa a főfalak felhúzása lesz. Ez a házépítés egyik leglátványosabb mozzanata, mert óráról órára jól látható, hogy növekszik az épület. A falakat hazánkban rendszerint téglából, pórusbetonból vagy beton és fa alapú anyagokból húzzák fel. 

Mivel a tartófalaknak hatalmas súlyt kell elviselniük, ezért merevítő koszorúkat építenek be a zsaluzatba. Ezt a betont alaposan le kell szigetelni. A hagyományos építkezésnél a falazást ma már nagyméretű és szigetelő résekkel ellátott egész téglákkal oldják meg. A homogenitás a falazatnál alapvető, ezért ugyanazzal a habarccsal dolgoznak, így a szigetelés mindenütt egyforma lesz.

Tető és cserepezés      

Amikor megépültek a főfalak és a tartószerkezet összeáll, elkezdődhet a háztető építése, amelyet egy erős födémszerkezettel kell indítani. Erre kerül a szaruzat, és a lécezés. Mielőtt azonban a cserepek felkerülnének, a bádogosmunka következik. Fel kell szerelni az ereszcsatornát, a kéményszegélyt, az oromszegélyt és a lefolyócsövet.

A cserepezésnél ügyelni kell a tető szögére. Amennyiben hegyes a tető szöge, akkor szögelni kell az egyes elemeket, mert ellenkező esetben a viharos szél szívóhatása megbonthatja a tetőt. Lényeges emellett még, hogy a tető mennyire kitett az uralkodó szélnek. Ne feledjük, hogy a tetőcserép a ház frizurája, ezért annak illeszkednie kell az egész ház arculatához, színéhez. 

Jöhetnek a nyílászárók és a gépészeti munkák!   

Miután a kőműves a beltéri falakat is felhúzta, megkezdődhet a nyílászárók beszerelése. Alapvető, hogy a kőműves tisztában legyen a nyílászárók méretével és a falazást annak megfelelően végezze, így az ajtó és ablakok behelyezése nem igényel utómunkálatokat. 

A gépészeti munkák ezzel párhuzamosan is végezhetőek. Alapos tervezést igényel a kábelek és vezetékek csatornája, hogy azt se kelljen utólag korrigálni. A villamosvezetékek csatornájának kivésése még meglehetősen sok törmelékkel, építési hulladékkal járhat. 

Szigetelés és burkolás   

Amikor a szigetelésre és a burkolásra, valamint a szaniterek fel- és beszerelésére kerül sor, akkor már majdnem elérkeztünk a célvonalig. A belső hőszigetelésnél nagy hangsúlyt kell fektetni a tető, illetve az ablakok és a homlokzat szigetelésére. 

A szigetelést követően jöhet a ház külső vakolása és színezése. A vakolás egyszerre szolgálja az épület állagmegóvását és díszítését is. A vakolást lehetőleg száraz és meleg időben végezzük. Ugyanez vonatkozik a falak belső festésére. A burkolás a belső terek végső befejezési szakaszát jelenti. Ilyenkor fektetik le a padlót a nappaliban, köveznek a fürdőszobában és a konyhában, ekkor kerül melegburkolat a hálókba stb. A fürdőszobában és a konyhában ezután is van mit csinálni. A fürdőben ekkor kerül beépítésre a kád, a mosdó, a fürdőszoba szekrény. A konyhában a tűzhely és a mosogató kerül kialakításra. Ekkor lehet felszerelni a konyhaszekrényeket is. Egy generál kivitelező ezeket a munkálatokat is el szokta végezni a szakembereivel.  

A házépítés utolsó simításai  

A ház kulcsrakészen áll, de még be kell szerezni a használatbavételi engedélyt ahhoz, hogy beköltözhessünk. Ez is további papírmunkát, pénzt és időt vesz igénybe. Az engedélyt az önkormányzat adja ki egy kiszállást és szemlét követően. 

Nagyon valószínű, hogy a ház körüli terep még inkább csatatérre hasonlít, ahonnan el kell szállítani az építési törmeléket és szemetet, hogy kulturált módon lehessen megépíteni a járószintet a kaputól a házig. Sokan ilyenkor betonoznak le egy kocsiparkolót, és ekkor rakják le a járólapokat a kerthez vezető úton. Egyszóval egy megépített új ház körül is lesznek még tennivalók bőven. Ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön, a kerttel is foglalkozni kell majd, de az is lehet, hogy a kerítéssel is ekkor tudunk csak foglalkozni. 

Egy szó, mint száz, a házépítés hatalmas projekt, amire alaposan fel kell készülni. Jó tudni, hogy az álmoktól a megvalósításig milyen rögös és hosszú út vezet. Kívánok minden olvasómnak problémáktól mentes gyors és sikeres építkezést!

Forrás: https://biborhaz.hu/blog/hazepites-lepesrol-lepesre-tervezestol-a-hasznalatba-vetelig/