Nem enyhül a „gáznyomás”

Az energiaválság az orosz-ukrán háborúval egyidőben robbant be, és telibe trafálta a rezsicsökkentésnek nevezett kormányprogramot. A lakosságot sokkolta, hogy egy bizonyos fogyasztási limit fölött a gáz ára a hétszeresére növekszik, amit a magyar háztartások zöme képtelen kifizetni. Az áram árának emelkedésekor már annak is örülhettünk, hogy „csupán” megduplázódott.

A gázhiány miatt egész Európa rettegett, de sikerült nagyon gyorsan és hatékonyan leválni a legtöbb EU-tagállamnak az orosz gázról. A magyaroknak az enyhe tél jelentett megkönnyebbülést, de annak ellenére, hogy a gáz világpiaci ára nagyot csökkent, nálunk ezen a télen is marad a tavaly bevezetett tarifa. Ugyanúgy – ha nem jobban -, spórolnunk kell a gázzal, mint az előző évben. Ennek a technikáit járom körbe, hogy enyhíthessünk a „gáznyomáson”.

Magyar gázhelyzet

Magyarországon az utóbbi évtizedekben a leginkább használt fűtőanyag a földgáz volt, mivel nem volt olcsóbb energiaforrás. Még a központi fűtést is gáz általi hevítéssel oldják meg mindenhol. A helyzetet külön nehezíti, hogy a beszerzési forrás zömét az az Oroszország jelenti, amelyik a háború kirobbantásakor megbízhatatlan beszállítóvá vált. Ez a két tényező nagyon nehéz helyzetbe hozta hazánkat. 

Aki tehette, igyekezett átállni a napelemes technológiára. Ez a piac egyik pillanatról a másikra berobbant, és kiderült, hogy a hazai hálózatok nem képesek ellátni ezt a nagy növekedést. Mivel az áram ára alacsonyabb lett, mint a gáz ára, sokan váltottak modern klímaberendezésekre, hőszivattyúra. Ezek mind áramot fogyasztanak. A vegyes tüzelésű kazánok tulajdonosai megrohamozták a Tüzép-telepeket, mivel a kormány is szorgalmazta a tűzifára való átállást. 

Mindezek mellett nem lehet egyik napról a másikra leválni a gázenergiáról, különösen egy olyan országban nem, ahol a lakosság zömének sem pénze, sem igazi lehetősége sincs rá. Megkezdődött a nagy gázspórolás, amely jól mérhető volt a téli szezon során. Várhatóan ez az előttünk álló szezonban sem lesz másképpen. 

Döntő tényező a nyílászáró

Hazánkban a fűtési szezon hét hónapon át tart kisebb-nagyobb intenzitással. Előfordulhat, hogy már szeptember végén rákényszerülünk a fűtésre, és ez egy kedvezőtlen évben akár május közepéig is eltarthat. Ez az oka annak, hogy a magyar háztartások energiafelhasználásának hetven százalékát a fűtés teszi ki. 

Régóta mondják a szakemberek, hogy baj van a magyar otthonok szigetelésével. Az épületek jó része magas életkorú és alig-alig korszerűsített. Márpedig a nyílászárók döntő szerepet játszanak a lakások szigetelésében. Számos felújítási pályázatot vehettek igénybe az állampolgárok az elmúlt évek során, és ez kiterjedt a modern ablakok és ajtók beszerelésére is. Ennek ellenére még nagyon sok helyen találkoznak a Bíborház szakemberei olyan épületekkel, amelynek a besorolása K-10-es. Ez az érték azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ablakok és a bejárati ajtó csak a nyílás eltakarására szolgál, de a meleg könnyedén kiszökik a lakásból. A felmérések beigazolták, hogy egy K-10-es besorolású lakás energiafelhasználása a tizedére csökkenthető, amennyiben K-1-es besorolású nyílászárókkal korszerűsítik azt. Aki teheti, annak érdemes minden elkövetni, hogy még a tél beállta előtt megtörténjen egy ilyen fontos csere az ablakok és ajtók esetében.   

Amennyiben nincs lehetőségünk egy komplex nyílászáró cserére, akkor sem vagyunk tehetetlenek. Gumi és habalapú szigetelők alkalmazásával eltömíthetjük a kritikus réseket. 

Trükkök és praktikák

A jó szigeteléssel rengeteg gáz spórolható meg, de ha ehhez még hozzáteszünk egyéb praktikákat is, tovább csökkenthetjük a felhasznált energiát. A legegyszerűbb, ha minden nap ügyelünk az időjárásra, és annak mentén árnyékolunk. Amikor a hideg időben kisüt a nap, akkor tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél több napfény, és annak melege bejusson a szobába. Ilyenkor valójában az üvegház hatást fokozzuk. Estére fordulva viszont zárjuk el az ablakokat a hidegtől. Húzzuk el a függönyt, szerezzünk be olyan típust, amelyik hőszigetelő funkcióval rendelkezik. Még a redőnyt is érdemes lehúzni, mert az megfogja a szelet. 

Szeparáljuk a lakás egyes részeit, csukjuk be a beltéri ajtókat, hogy ne szökjön ki a folyosóra a meleg, ahol egyébként csak áthaladunk. A fűtési szezon előtt mindig végezzük el a konvektorok, fűtőtestek karbantartását. A konvektorok hajlamosak minden szezont követően elkoszolódni, eltömődni, ezért a tisztításukra gondot kell fordítani. Nagyon hasznos lehet, ha a fűtőtestek mögé hőtükörfóliát szerelünk fel. Ezek elérhető árban beszerezhetők, és segítségükkel további 5 százalékot spórolhatunk a fogyasztáson. Az is csak odafigyelés kérdése, hogy a fűtőfelületeket szabadon hagyjuk. Ne takarjuk ezeket le semmivel, ne itt szárítsuk a kimosott ruhákat, mivel jelenlétük akadályozza a megfelelő hősugárzást. Hőérzetünket tovább javítja, ha párologtatókat szerzünk be. Ezek sem drágák, és a használatuk is pofonegyszerű. Csak fel kell tölteni a tartályt időnként vízzel. 

Még a radiátorok szelepének beállításával is sokat lehet spórolni. Ezek a fűtőberendezések akkor üzemelnek optimálisan, ha a fűtővíz zöme átfut a teljes rendszeren. A hajszálcsövesség fizikai jelensége miatt ezt akkor érhetjük el, ha a szelepeket a kazánhoz közeledve kissé lefojtjuk. Finomhangolást igényel a művelet, de ezzel is sokat lehet spórolni, és a rendszert is kiegyensúlyozzuk egyúttal a terhelés szempontjából.    

Mivel az áram és gáz tarifája között jelentős szorzószám van, ezért érdemes bizonyos helyiségekben lekapcsolni a konvektort, s fűtésre beszerezni egy inframelegítőt, vagy modern hősugárzót. Használatukkal kiegyensúlyozható a két energiaforrás használata úgy, hogy a támogatott fogyasztáson belül maradhassunk. 

Helyiségek és hőfokok  

Magyarországon régóta szokásban volt téli időben a fűtést magasra venni. Ilyenkor a bent tartózkodóknak már kifejezetten neki kell vetkőzniük, pedig ez nemcsak pazarló, hanem egészségtelen is. 

Az ezzel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy melyek azok a hőfokok, amelyek ideálisnak mondhatók az egyes helyiségekben. A legmelegebbnek természetesen a gyerekszobának kell lennie, mert a kicsik még érzékenyek a hidegre. Ebben a szobában a 22-24 fok közötti hőmérséklet az ideális. Ha a csemete fázik, elegendő egy melegítőt ráadni. 

A nappaliban a 21-22 fok bőven elég, de természetesen ehhez az kell, hogy rétegesen öltözködjünk otthon is, valami kényelmes ruhába bújva. A konyhában bőven elég, ha a higanyszál 19-20 fok közé áll be, mert az egyfajta üzem, ahol sokat mozgunk és folyamatosan hő termelődik a főzés által. A hálószobában még lejjebb tekerhetjük a termosztátot, mert az alváshoz ideális a 17-18 fok, és egyébként is be fogunk takarózni. Amennyiben fázósak vagyunk, érdemes egy zoknival melegíteni a lábunkat, ahol a hideg felkúszhat. A pizsamát is azért találták fel, hogy a hűvösebb hálóban védekezzenek azok, akik érzékenyebbek. A lakás leghidegebb helyisége a kamra, ahol még a 14 fokot sem mondhatnánk hidegnek. A fürdőszoba átlaghőmérséklete 22 fok között optimális, amit azonban a kádba eresztett meleg víz is meg tud támogatni. 

Érdemes a felszerelt konvektorunkat is kiismerni. Általában az a jó beállítás, ha a 3-as fokozatra állítjuk a kapcsolót, amikor otthon tartózkodunk, míg az üresen hagyott lakásban elegendő a 15 fokot tartani, mert innen viszonylag kevés energiával fűthetőek fel a helyiségek. Minden egyes fokon jelentős energiát és pénzt takaríthatunk meg. 

Amíg nem tudunk teljesen leállni a gázfogyasztásról, addig is számtalan lehetőségünk van arra, hogy spóroljunk vele úgy, hogy közben a komfort érzetünkön sem rontunk. Érdemes ezeket kihasználni!    

Forrás: https://biborhaz.hu/blog/hogy-ne-fogyjon-a-gaz-hogyan-tudunk-sporolni/