Védelem, biztonság és szigetelés

Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével – tartja a közmondás. Az volt az igazán szegény ember, akinek a csillagos ég volt a párnája, akinek viszont volt tető a feje felett, annak már háza is volt. A ház teteje a védelmet és a biztonságot szimbolizálja. Akinek a házára tető kerül, azt onnantól kezdve félig késznek mondják addig, amíg az épület teljesen meg nem épül. 

A tető véd minket a természet kihívásaitól, az esőtől, a hótól, a széltől, a hidegtől és a kegyetlen napsugaraktól. Hogy ezt a védelmet megteremtsük, a tetőnek tökéletesnek kell lennie. Úgy kell megépülnie, hogy az adott területet érő legfőbb környezeti hatásoknak ellenálljon hosszú éveken, évtizedeken át. Amikor a tető beázik, azonnal elfogy a biztonságérzetünk. A prímán megépített tető viszont a védelem mellett remekül szigetel is. Nem mindegy azonban, hogy a tető mely típusát választjuk, amikor házat építünk.       

A tető és az éghajlat viszonya

A tetők fajtája és szerkezete hagyományokra épül, amit az adott terület éghajlata határoz meg. Amikor egy házra tekintünk, már a tetőből is ki tudjuk találni, hogy az melyik térségben épült. Ahol sok a csapadék, az eső és a hó, ott magastetőket építenek, hogy minél nagyobb utat engedjenek a víznek a csatornába. 

Megfigyelhetjük, hogy amint egyre délebbre haladunk, úgy csökken a tetők hajlásszöge, aminek a csapadék csökkenése az oka. A mediterrán országokban alacsonyabb a tetők hajlásszöge, ami nagyon jellegzetessé teszi a házakat. Ahogy a száraz, vízben szegény területekig jutunk – ilyenek például a sivatagokkal körülvett arab államok – a tető hajlásszöge csaknem láthatatlan lesz. Ez már a lapostetős építkezés övezete. A tetőnek elsősorban a széltől és a nap sugaraitól kell védenie a lakókat, míg a nyílt tetőteret felső szintként hasznosítják. Ide lehet kiülni alkonyatkor, de itt szárítják a mosott ruhákat is. Az éghajlati viszonyoknak jelentős hatása van a tetőkre.    

Erősebb-e a divat a hagyománynál?

Magyarország a mérsékelt övben van, s ennek következtében négy évszak váltja egymást, s mindegyik meglehetősen csapadékos így vagy úgy. Télen hull a hó, vagy enyhébb időszakokban eső, havas eső esik. Tavasszal és ősszel jellemzőek a többnapos csendes esők, míg nyáron villámgyors, nagy vízhozamú záporok, zivatarok jöhetnek. Ennek megfelelően a jó vízelvezetést biztosító magastetőket építenek, sőt a régi időkben kifejezetten a meredek sátortető volt szokásban. 

A hajdani magastetőknek robosztus gerendák voltak az alapjai, amelyeket összekötöztek a két végén. A gerendák közötti rést természetes tömítő anyaggal, sással, gallyakkal, mohával töltötték ki, amiket alaposan a rések közé döngöltek. A tető fejlődésének következő állomása volt a zsindely vagy a faragott palakő használata, amelyek sokkal strapabíróbbak voltak. Az ipari korszakban a tetőfedők már égetett cserepekkel dolgoztak. Korunkban a tetőfedő anyagok típusa és választéka bővült, egyebek között kaphatunk betoncserepet vagy fémcserepet is. 

A magyar hagyományok ma is élnek, mivel a házak többségét még mindig magas tetőzettel építik, de az utóbbi évtizedekben a divat némileg változtatott a szokásokon. A mediterrán házak nagyon népszerűek lettek. Ezeknek jellegzetes vonásuk az alacsonyabb hajlásszögű tető. Az éghajlati viszonyok azonban a klímaváltozás ellenére sem változtak annyit, hogy az ilyen tető megfeleljen egy nagy nyári zápornak, ezért a vízelvezető csatornáknak sokkal nagyobbnak és mélyebbnek kell lenniük. 

A minimalista formavilággal rendelkező épületek esetében még ez a hajlásszög is túl nagy, ezért lapostetővel készülnek el. Ezt a megoldást a korszerű és magas minőségű szigetelőanyagok teszik lehetővé, valamint a speciális építési technikák, amelyek a víz elvezetését biztosítják, hiszen még a legjobb szigetelés mellett sem jó az, ha a tetőn megáll a víz. A lakótelepek lapostetői mellett ezek a minimalista házak is növelik az arányt, ami mára körülbelül 20-25 százalék. 

A magastető előnyei és hátrányai

A hagyomány minden országban fontos tényező. Így van ez a magyar háztetőkkel is. Mivel sokkal több magastető készül, ezért a hazai szakemberek zöme is ehhez a típushoz szokott, ehhez ért igazán. Magastető szakértőt könnyebben találunk egy építkezéshez, mint profi lapostető készítőt. 

Magastetőből számtalan fajta van, ezért válogathatunk kedvünk és persze az épület jellege szerint. A nyeregtető a legáltalánosabb, de találkozhatunk félnyeregtetővel, kúpostetővel, sátortetővel, kontytetővel, kupola- és manzárdtetővel is. A magastetőknek van egy kiemelkedően kedvező tulajdonságuk, jelesen az, hogy beépíthetőek. A beépíthetőség szempontja alapján a manzárdtető viszi a prímet a jelentős belmagasságával és a kevéssé döntött falak miatt. Nagyon sokan azzal a szándékkal építenek magastetőt, hogy azt valamikor hasznos területté tegyék. 

A magastető remek vízelvezető, és amennyiben a tetőt készítő ácsok és tetőfedők értik a dolgukat, akkor nem kell a beázástól tartani. Nagyon sok településen kifejezetten erre a tetőtípusra adnak engedélyt az önkormányzatok, vagy legalábbis ezt a típust támogatják. Ennek megfelelően könnyebb engedély szerezni a magastetős házak építésére. Nem mellékes szempont manapság már az sem, hogy a napelemek korszerűsítésnél az ideális dőlésszög 35-40 fok, amit a magastető alapból képes biztosítani. 

A magastetőnek alig van hátránya. Mondjuk, nem lehet rajta sétálni, de aki ilyet épít, az feltehetően nem is akar. Zöldtetőt viszont nem lehet telepíteni rá. 

Mit tud a lapostető, és mit nem 

A teljesen laposnak tűnő lapostető sem tökéletesen lapos. Ennek a típusnak is tartania kell egy körülbelül 5-8 fokos dőlésszöget, hogy a víz eljusson az ereszcsatornáig. Az is jellemző ezekre a tetőkre, hogy a ház síkjánál kijjebb tolják ki, hogy a víz semmiképpen se érje a fő falakat. A szigetelésnek nagyon magas minőségűnek és konstansnak kell lennie. 

A lapostető egyfajta magaslati terasz vagy kert lehet annak függvényében, hogy mekkora alapot kap. Használhatjuk kilátónak, pihenőhelynek, piknik területnek, ha rendesen körbe korlátoztuk. A lapostetőnek nincs ácsolt faszerkezete, tehát nincs benne nedvesedésre rohadó anyag. Az épület magasságán is sokat nyerhetünk lapostetővel, főleg akkor, ha az adott területen korlátozva van a megépíthető házak magassága.   

A lapostetőben gondolkodóknak azonban végig kell gondolniuk az előnyök mellett a hátrányokat is. Amennyiben nem garantálhatók a jó minőségű anyagok és a szuper szakemberek a megépítéséhez, nagy a kockázata annak, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a legrosszabb, azaz a beázás. Elég csak egy kis darabnak sérülnie a tetőn, és kész a baj. Ráadásul nagyon nehéz kiszűrni a hibás területet, és a legtöbbször csak egy teljes generállal orvosolható a probléma. Nyilvánvaló az is, hogy a tető nagyon jó lesz kilátónak, de nem tudjuk beépíteni. A speciális eljárási technikák miatt a lapostető építése többe kerül, és ügyelni kell a biztonsági szempontokra is. Gyerekekkel rendelkező családoknak arra is ügyelni kell, hogy a csemeték ne tudjanak ellenőrzés nélkül kijutni a tetőre, mert az fokozott balesetveszéllyel jár. 

A két tetőtípus összevetéséből látszik, hogy nem véletlen a magastető nagy aránya hazánkban. Ugyan a klímaváltozás jelentős hatással van a csapadékhelyzetre is, de a szélsőségek miatt a jövőben is számítanunk kell a nagy záporokra, zivatarokra. A divattal szemben a tapasztalatokon alapuló hagyományos tetőszerkezetek a jövőben is jó választásnak bizonyulhatnak.  

Forrás: https://biborhaz.hu/blog/magasteto-versus-laposteto/